Beköszönő másfél hónap szünet után!

Bár úgy tünhet megfeletkeztem a blogról, de természetesen ez nincs így... nem épp a legszebben ért véget az öszi idényünk, de összeségében jól állunk ezt bátran merem állitani! Az ösz folyamán én is osztályoztam a játékosokat ennek az osztályzásnak az eredményét hamarosan feleteszem, miként hamarosan irok nektek az esetleges átigazolásokkal és az anyagi problémákkal kapcsolatban...



De még elötte:



Nagyon boldog Karácsonyt mindenkinek!

Ózd vs. Újpest FC B. 0:2

Ifi csapatunk ismét nyerni tudott. Ez alkalommal az Ózdi FCt verték, idegenben, 0:2re, Fűzfa és Wilson találataival. Hatalmas gratuláció nekik!

ZTE vs. Újpest, a kritikáim...

A lelkesedéssel nem volt ez alkalommal sem gond. Az elszántság meg volt, talán túlzottan is. A heves reakciók mind játékosainktól, mind a lelátókon legalább is ezt sejtetik. Simán nyerhettünk volna. Könnyedén, hisz bő 60percig fölényben játszottunk, leszámitva az első zalai egyenlitő találatot közvetlenül megelőző, és az azt követő pár percet, valamint az óminózus kiállitás utáni időszakot.

A kiállitást, ami hatalmas butaság volt Lipták részéről! Talán nem is a lerántás, és az érte kapott sárga, hanem az elsőfélidei szájalás, és az azért kapot lap volt a legnagyobb hibája. No de még ezt is elviselte volna a csapat mindenbizonnyal. De Szentes cseréje elhozta a véget! Jót akart a mester, de az ilyen ovatoskodó lépések vissza szoktak ütni, ez pedig így történt most is. Cutuk... hogy miért kellett rávágnia a labdára?! Nem értem! Talán ő sem... Lassabb volt sokkal mint a ZTÉs Meye...

Mind jól tudtuk a Szentes féle magasitás lasitást von magával. Ez be is következett, és bár Korcsmár klaszisokkal gyorsabb mint a másik két középső védőnk, még lesznek ezzel gondjaink. Talán a Cutuk helyett Kis Zoli jön... de a sportban nincs ha...

Balajcza kezei mellett elgúrult a labda... ott sem volt szerencsénk! Bár kissé bizonytalan volt sokszor, jól teljesített, és mindent megtett, amit lehetett. A hajrában pedig hősiesen védekeztünk.

Nem gondolom, hogy rossz eredmény lenne a döntetlen a ZTE ellen. De ha a csatársorunk jobban teljesít... Rajczi rúgott egy gólt, de emellett sokszor eltünt. Kabát pedig ebben társ volt, a szabadrugásokat és a szögleteket azért jól elvégezte, de mást nem nagyon tett hozzá a csapat játékához. Pénteken is hajtott, küzdött magáért, a csapatért és értünk, de valami hiányzott.

Nem játszottunk rosszul, de valami hiányzott a Paks elleni játékunkhoz képest... talán a hazai pálya előnye? Nem mintha a ZTE felé lejtett volna a pálya, de azért még is. Kassai jogosan állította ki Liptákot, jogosan adott bűntetőt, de azért egy két dolgot elfelejtett befújni nekünk... De összeségében egész jól vezetett. Önmagához képest mindenképp...

Majd jövö hétvégén, a hazai záráson, a Győr ellen! Akkor, ha más nem, mi a győzelembe hajszoljuk őket!

Hajrá lilák!!!

Szar szlovákiiia, szar szlovákiiia!!!

Nagyszüleim az elmúlt időkben rákaptak a HírTV Híradójára. Döbbenten néztem, mit nem láthat benne az ember? A Dunaszerdahelyi eseményekre, a szlovák rendőröktől érkezett reakció szerint a Ferencváros oda látogató szurkolói provokálták őket... nem lenne ez olyan hihetetlen önmagában, csak épp mutatják hozzá a képeket, és a magyar zászlók közt ott lóg egy ami a nagy Magyarországot ábrázolja, alap színe pedig, mi más lenne, mint LILA! Sántit a magyarázat is... sántit a dolog. Úndóritó a dolog, és csak remélhetjük hogy mihamarabb pont kerül az ügy végére, és kiderül az igazság.

Amikor a rendőrök játszák a főszerepet, nem a csapatok...

Nehéz bármit is mondani a Dunaszerdahelyi eseményekre. Érthetetlen és undorító! Ma kint voltam a Vasas~ZTE (4:1)es meccsen és nem értettem, a hazaiak a 3:1es vezetésnél miért nem a csapatukat éltetik, miért éneklik inkább, hogy "SZAR SZLOVÁKIA!!!". Hazaérve egyből az NB1.hu~ra kattintottam, és meglepődve olvastam a kapcsolatos cikkeket. Értelmetlen, mit műveltek a rendőrök szurkoló társainkkal? Mi okuk lehetett?~költői a kérdés hisz az egyetlen indok csupán a Magyarságuk lehetett! Remélem a sérültek mihamarabb rendbe jönnek, és lesz az ügynek még folytatása. No persze a jó értelembe, és a bűnösöket felelősségre vonják! Ha más nem hát a FIFÁnak és az EUnak is lehet pár szava, az utóbbi időkben példátlan eseményekre! Kemény kézzel, mérlegelés nélkül, büntetni és igazságot tenni! Talán durván hangzik, de még is, hogy másképp lehetne gyökerestül kitépni és megszüntetni ezt a hozzáállást, ki kell gyomlálni, mint a legalantasabb gazt! Ki kell metszeni mint a fekélyes sebet! Nem kenyerem, nem szeretem "a szemet szemért, fogat fogért" elvet, de ilyenkor talán jó lenne... Mindenesetre a hazai szurkolók hozzáállása példamutató, meglepően egységes, szép. Csöndes, békés és mégis hangos vihart ver fel. Ennek még nincs vége, a következményekkel pedig a szlovák hatóságoknak számolnia kell!!!

Jobbulást sérült testvéreinknek, barátainknak, "bajtársainknak"!!!

T.I.

ZTE vs. Újpest FC 2:2

A pocsék vendég mérlegen igyekezett javítani az Újpest csapata, a nemrég edző váltáson átesett Zalaegerszeg otthonában. Persze ezt a kékek nem akarták hagyni, és ha némi szerencsével is, de sikerült elrontaniuk a lilák hétvégéjét, és keresztül húzni vendégük számításait.

...

Kérdez~felelek majd két órán keresztül!~ erről szólt az ultrák élete a meccs előtt, közben és után. A két tábor legalább annyira nem szívleli egymást, mint amekkora a távolság a két klubb székehelye közt. Ez pedig átragadt a játékosokra is... A hazaiak kezdhették a mérkőzést, és hamar veszélyt alakítottak ki az Újpest kapuja előtt. A zalaiak próbálták meglepni fővárosi ellenfeleiket, de pár perc elteltével, már ők szomorkodhattak, hisz Kabát szabadrúgása után, egy védelmi megingást kihasználva Korcsmár kotort Vlaszák hálójába. Ezzel már a 4. perc végén vezetéshez juttatva a tiszta fehérben pályára lépő lilákat. A gól nem fogta meg a vendéglátókat, sőt hamar több egyenlítési lehetőséget dolgoztak ki, de a válogatott keret tagságra pályázó Balajcza eszén nem tudtak túljárni. Mindkét fél agresszíven, gólra törően kezdett, így izgalmakban nem volt hiány az első negyedórában, sőt a két szurkoló tábor közt feszülő ellentét, hihetetlen atmoszférát teremtett a találkozónak.A folytatásban valamivel többet birtokolta a labdát az Újpest, és veszélyesebbek is voltak, ,de még is a ZTE egyenlített. Korcsmár adta el a labdát, ami Meyéhez került, a légiós lövését még bravúrral védte az újpesti hálóőr, ám a kipattanóra lecsapott az előző idény gólkirálya, Waltner és az elvetődő Balajcza mellett a kapu közepébe lőtt, így a 24.minutumban már 1:1 állt az eredményjelzőn. A meccs még hevesebbé vált, a hangulat pedig még paprikásabbá, ami nem könnyítette meg Kassai játékvezető dolgát. Apróbb pontatlanságok tarkították a labda útját a mezőnyben, ami a színvonalnak nem tett jót, de Rajczi Péter gondoskodott arról, hogy ne kelljen keserű száj ízzel szünetre vonulnia a semleges, vagy épp lila szimpatizáns nézőknek. A Serie B~ből hazatérő támadó Mijadinoski passzát váltotta gólra, kegyetlenül kihasználva a hazai védelem újabb ordító hibáját.A második játék részben nem sok változás történt, továbbra is sok volt a pontatlanság a felek játékában, de a vezetés tudatában az Újpest, próbálta nyugodtan megjátszani a játékszert, a hazaiak pedig próbálták megszerezni azt. Ez pedig igen sok futást követelt meg tőlük, pedig a jó fizikum a hajrában sokat jelenthetett volna még. Pláne az Újpest ellen, akik az idei bajnokságban az egyik legjobb állóképességről tettek tanúbizotságot, elég csupán a legutolsó Paks elleni, hazai bajnokiukra gondolni, ahol az utolsó 20 percben darálták be zöld~fehér mezezs llenfeleiket. Mint derült égből a villám csapás, érkezett a 66. perc és egy zalai kontra, mely végén Lipták lerántotta Waltnert, még a büntető terület előtt, amiért sárgát kapott. Mivel a a védőnek már volt egy ilyen színű kártyája villant a piros, és mehetett a víz alá, így pedig rendesen megnehezítette csapata dolgát. A kiállítást egyből lereagálta Szentes Lázár, aki a gól szerző Rajczi helyére küldte be, a szintén gólerős, de védő Cutukot. A játékos pedig első labda érintéséből összehozott egy büntetőt. A labda mögé Waltner állt, és bár a sarkot eltalálta Balajcza, a labda, ha csak centikkel is, de a hálóba végezte, ezzel 2:2. A fővárosiak ember hátrányban sem akarták feladni a győzelemért folytatott küzdelmet, ezt jelezte Szentes újabb két cseréje, alig negyed órával a lefújás előtt érkezett Foxi és Jucemar a vendég középpályára. Minden próbálkozás ellenére, az egy plusz fő, sokat segített a ZTÉnek, akik a hajrában át is vették az irányítást, és akár a maguk javára is dönthették volna a találkozót. Hogy ez még sem lett így, az nagyban Balajczának volt köszönhető, aki bár néha bizonytalannak tűnt, ebből, a korábbiakhoz valamelyest visszafogottabban szereplő Újpestből még így is kimagasodott. Az utolsó percekre aztán a kapujához szögezte vendégeit a Zala megyei egyesület, de betalálniuk már nem sikerült, hála az összeszedetten védekező vendég mezőnyjátékosoknak. A hármas sípszó pedig igazi megváltásként érte az Újpest játékosait.

Összességében két~két védelmi baki és ezekből két~két gól született, így a döntetlen megérdemelt. A kiállításig a fővárosi csapatnak állt a zászló, ám Lipták hiányában a végén örülhettek a lilák, hogy az egy pont az övék lett. Talán nem is olyan rossz ez nekik, a szezon előtt többre aspirált, lassan feltámadó ZTE ellen.

Kritika az Újpest~Paks meccs után

Hihetetlen volt látni azt az elszántságot amit a játékosok produkáltak. A feszültség ami mind Kabátból, mind a lelátón belőlünk kiszakadt az egyenlítő találata után. Hosszú pillanatokon keresztül tombolt a tömeg. Minden követ megmozgattak azért, hogy megfordítsák a meccset, és jó volt látni, ezt a harcos, harapós játékot. A kitartást és azt a szívósságot, amit produkáltak a három pont ért.

Igazán remek érzés a Megyeri úton kint lenni, és meg éri szurkolni ő értük. Csapat ez a javából, mely megérdemelné, hogy még többen legyenek kint a meccseken. Remekül játszanak, bár az a fránya helyzet kihasználás... Egy ismerősöm mondta a lefújás után ezt: "Jó meccs volt, csak háromszor kaptam szív rohamot alatta." S minő igaza van. Nyertünk, de ez a siker jó pár ősz hajszálba került...

4355, szép szám ez, a hazai körülmények között már~már kiemelkedő. De még többet érdemelnének. Szép stadionunk van, kulturáltak a körülmények, és a lelátón is viszonylagosan nagy a nyugalom. A jegy árakon is látszik ez sajnos, legalábbis az A oldalra szóló tikettekért sokat kell fizetni, sajna... De a pénz, nem lehet akadály, a Győr elleni hazai bajnokin remélem sokkal többen leszünk, sokkal többen, szívesen írnék 10.ezret, de reálisan nézve ha már 6.ezer ember kilátogat jók vagyunk...

Most pedig pár szó Kabátról, Kabátnak: Kedves Peti! Lehet nem a legjobb teljesítményed nyújtottad tegnap, amióta itt vagy, de akarásból ismét jelesre vizsgáztál, és megmutattad milyen fontos vagy a csapat számára. Lehet technikailag, tudásban vannak tőled jobb csatárok is a Földön, de küzdeni tudásban lepipálod a világ elitjébe tartozó támadókat is! Kár az elhibázott büntetőért, de csak az hibázhat aki tesz is valamit. Oda mertél állni abban a helyzetben, és tévedtél. Van ez így és sajnálom, hogy sokan szidni kezdtek miatta. De bárki bármit is mondjon, minden kritikusodnak elakadt a szava, attól amit a meccs hajrájában produkáltál. Csak így tovább, köszönjük szépen, amit a csapatért teszel!

Hajrá Lilák!

Értékelés: Paks és DVTK elleni meccseink után

A tegnapi meccs értékelése következik, eggyütt a Miskolci szerepléssel. Az első szám az Újpest~Paks, a második pedig a DVTK~Újpest játékos értékelése. Azok a játékosok akik csak az eggyik meccsen szerepeltek, külön jelölést kapnak.

Balajcza: 6/6
Dudics: 6/5
Lipták: 5/5
Korcsmár: 7/5
Mijadinoszki: 5/6
Bori: 6/5
Bozic:6/6
Sándor: 6/5
Pollák: 5/6
Kabát: 7/~
Rajczi:6/6

cserék: DVTK ellen:
Simon: 5
Foxi: 6

cserék: Paks

Foxi: 6
Jucemar: / kevés időt volt a pályán

Újpest vs. Paks 3:1

A Paks bő másfél hét elteltével utazott ismét a fővárosba, és lépett pályára a Szusza Ferenc stadionban. Bár a zöld~fehérek ugyan azt az utat járták be, az összecsapás még is merőben más volt, mint a liga kupa találkozó.

...

Nem, nem a fiatal titánok mérettetek meg ismét, hanem a keretek legjobbjai, bár Újpesten még mindig van egy komoly hiányzó, ő pedig Tisza Tibor. Tisza, aki épp a korábban említett liga kupa találkozón szerepelt utoljára lila~fehér mezben a zöld gyepen, Tisza aki egész ősszel mindösszesen kétszer lépett pályára, Tisza akivel Szentes Lázár már nem is számol, így nem is hivatkozhat a hiányára, ha épp nem megy a csapatának.Hogy ne legyen ok, bármire is hivatkozni arról a tapasztalt mester tanítványai hamar próbáltak gondoskodni. A pályán Kabáték már az első percekben nyomatékosítani kívánták, ki is a találkozó esélyese. Hamar helyzetek sokaságát alakították ki, de az utolsó passzokba rendre hiba csúszott, ha pedig nem, akkor a vendég hálóőr, Kovács védett remekül. A vendégek erejéből csak elvétve futotta egy két nagyobb lehetőségre, ezeket is rendre az ex ferencvárosi Tököli érte el. Hiába játszott fölényben a fővárosi gárda, hiába volt a lelátókon 4355 lelkes néző, az Újpesti gólra még várni kellett. A legnagyobb zavart a két Péter, Kabát és Rajczi okozhatta volna a zöldek védelmében, de míg előbbi rendre mellé pufogtatta a lehetőségeit, utóbbit a partjelző állította meg sokszor hibásan less miatt. A találkozó, a hazai bajnokság színvonalát tekintve erősnek, hajtósnak volt mondható, nagyban köszönhetően az idén már megszokott, szívós, kitartó játéknak, ami a IV. kerületi gárdát jellemezte. Hogy az összecsapás még se legyen kimagasló az őszi szezonban, arról Bognár Tamás játékvezető gondoskodott, aki számos vitatható ítéletet hozott, többségében a hazaiak kárára. Hogy a helyi fekete lista ne az ő nevével kezdődjön arról a 41. percben gondoskodott a bíró. Ekkor ugyan is, Rajczi buktatásáért büntetőt ítélt, melyet Kabát végzett el. Nagy nagy szomorúságot okozva a lelátókon szép számmal összegyűlt Újpest szurkolóknak, az Ausztriából hazatérő csatár elvétette a 11es kínálta lehetőséget, így aztán gól nélküli állással fordultak a felek. A második játék részben aztán a világ is nagyot fordult, hamar vezetéshez jutottak ugyan is a Paksiak. Kiss játszott össze Tökölivel, majd finoman alányúlt a labdának, és az elvetődő Balajcza mellett a hálóba helyezte a játékszert, ezzel 0:1. A lila~fehérek még magasabb fokozatra kapcsoltak, a csúfos kudarc elkerülése végett. De egy valami csak nem akart változni, jobban mondva kettő. Az első, Rajczi Péter less helyzeteinek megítélése az asszisztensek szerint, a második pedig az Újpest helyzet kihasználása. Hiába brillíroztak a fővárosiak, hiába játszottak mezőny fölényben, hiába lőttek sokkal többet a kapura, hiába végeztek el féltucatnyi szögletet, valahogy nem sikerült begyötörni egy találatot. Érkezett Foxi, és egy percel később a kilátástalannak tűnő helyzetnek, rengettek ziccer elhibázása után, még is sikerült végett vetni. Ki más, mint az addigi bünbakk, Kabát Péter egalizált a 65. minutumban. A stadion szinte felrobbant, legalább is hazai körülmények közt megállja helyét ez a hasonlat. Érződött, hogy ha végre valami sikerül az Újpestnek, akkor utána már jön a többi is. Nem kellett sokáig várni az újabb hazai lehetőségek sorozatára sem, de Kovács kapus eszén ekkor még nem sikerült újra túljárnia senkinek. Sőt akár ismét megszerezhette volna a vezetést, a tabellán 13. helyen található Tolna megyei alakulat. A 83. percben aztán beérett a lilák munkájának gyümölcse, és Kabát sokadik szöglete után, a röviden érkezett Korcsmár aki a hálóba bólintott, így megfordítva az eredményt. Bár sokáig úgy nézett ki, a Paks ponttal, pontokkal távozhat a Megyeri útról, a második hazai találat, végett vetet a vendég ábrándozásnak. Sőt, a felszabadult Újpest hamar gólt szerzett ismét, Rajczi segítette a labdát a kapuba, ~csak épp ismét lessen a partjelző szerint~ így anulálták a találatot. Hogy még se maradjon ilyen szoros a papírra leírt eredmény, arról a sokat emlegetett Kabát gondoskodott, aki a 90. percben végképp eldöntötte a három pont sorsát, ismét bevéve az ellenfél kapuját.

Összességében, talán idei legjobb játékát nyújtotta az Újpest, de amilyen jók voltak mezőnyben, amilyen okosan játszottak, olyan pocsék volt a helyzet kihasználásuk, melyre könnyen ráfázhattak volna. A Paks sokáig jobban állt, és már már azt hihették meg van a meccs, hisz a hazaiaknak ekkor még semmi sem akart sikerülni, és így egyre görcsösebbek lettek, ám érkezett az Afrikai légiós Foxi és az ő beállása jót tett érezhetően a IV. kerületieknek. Az első találat után pedig már nem volt megállás, sőt a 3:1es végeredmény még hízelgő is lehet a Paksiak számára, és az Atom városiak rengeteg ziccert megúsztak, sokszor a kapusuknak, sokszor a partjelzőknek, de legtöbbször az ellenfél támadóinak köszönhetően. Az Újpest nyert, és így továbbra is csak rosszabb gólkülönbsége miatt második, míg a Paks, még éppen nem kieső pozícióban várja a jövőheti folytatást.

...

Gellei Imre: Csalódott vagyok az összecsapás ijettén alakulása miatt. Tudtuk, hogy az Újpest a favorit, de reméltük, ha sikerül hosszú ideig döntetlen állás közelében maradnunk, akkor pontot is szerezhetünk. Ez nem sikerült, pedig még vezettünk is. Az Újpest mindent egy lapra feltéve támadott, és hiábba nyújtott kapusunk kiváló teljesitményt, az utolsó negyedórában felőröltek minket ellenfeleink. Gratulálok a győzelemhez.

...
Szentes Lázár: Ma szembe mentünk a futball örök érvényű törvényeivel, mely szerint ha nem rugod a gólt, akkor kapod. Egy átlag csapatot összetört volna a találat, de én is, és játékosaim is végig hittek a sikerben. Volt hite és akarata a játékosoknak, mely olyan játékban nyílvánult meg, amivel kiérdemelték a közönség tapsát.

...
Újságírói kérdésre még hozzá tette: Lehet, hogy játékban az idei legjobbját nyújtotta a csapat, de a befejezésekben volt már sokkal jobb is.

Újpest FC vs. Bőcs 7:0 (MK össz: 10:0)

A legjobb 32 közt fogadta az Újpest FC a Megyeri úton, a Bőcs gárdáját. A vendégek vezetik a másodosztály keleti csoportját, a Ferencvárost megelőzve, mely külön pikantériát adott a meccsnek. Az első találkozón,idegenben szerzett 3:0ás előnyt a fővárosi csapat, így már lényegében eldőlt a továbbjutás, amikor bő 1000 néző elölt útjára indult a játékszer.

Mint amikor a gyerekek, ember hiány miatt, csak fél pályán játszanak, úgy egy kapuzott az Újpest. Az első negyed órában az volt az ember érzése, hogy egy hegyoldalon jelölték ki a pályát, a lejtő alján a vendég kapuval. Már már oktató film jelleget öltött a visszavágó, de egy valami még hiányzott. Ez a valami pedig a gól volt. Hiába dolgoztak ki a hazaiak fél tucatnyi ziccert az első bő negyed óra alatt, a labda csak nem akart a gól vonal mögé keveredni. Simon igazi versenyt űzött a lehetőségek elpuskázásából, és félő volt ezek a hibák megbosszulják önmagukat. Majd húsz perc telt el, amikor a Bőcsnek végre sikerült egy támadást végig vinni. Ennek sem örülhettek sokáig a másodosztályú lista vezetők, a 24. percben ugyan is a lila~fehér mezőny fölény góllá érett. Foxi vitte el a labdát a kifutó Hamar kapus mellett, majd a kapu közepébe lőtt (1:0). A fővárosiak a találat után sem álltak vissza, pedig ekkor már összeitésben 4:0ra vezettek, és kétségtelenül eldőlt a továbbjutás. Az afrikai légiós a folytatásban is remekül osztogatott, és végre sikerült olyan passzt adnia Simonnak, amit már a Diósgyőrből érkezett támadó sem tudott kihagyni (2:0). A közép kezdés után ismét magához ragadta a kezdeményezést a hazai csapat, sőt bő két perc elteltével, egy szögletet követő kavarodás után, az ifiből fölkerülő Üveges Szabolcshoz pattant a labda, aki kapásból a kapuba bombázott(3:0). Ha egy csapat nyomás nélkül is játszhat, akkor azt úgy kell tennie, miként a hazaiak is tették. A 41. minutumban tovább növelték a IV. kerületiek az előnyt, ismét Foxi került helyzetbe, és ismét csak betalált. Erre az előnyre szokás azt mondani, hogy tetemes. Érezte ezt Farkas Ádám játék vezető is, aki egy percet sem tett rá az első félidőre, ezzel valamelyest csökkentve a vendégek szenvedéseit. A második félidő hasonlóan kezdődött, mint az első. Hatalmas Újpesti lehetőségek, mezőny fölény, és óriási Simon ziccer, ami kimaradt. Ha egy Kabát, vagy egy Rajczi játszik a helyén~ gondolhatták a nézők~ bizonyára, már közel járnának a tucathoz. Pedig a kilences számot, általában azok viselik a hátukon, akik értenek a befejezéshez, még is a nyári szerzeménynek semmi sem akart sikerülni. Ha már a csatárnak nem ment annyira, megpróbálkozott, a félidőben csereként beálló Lázár(32), de neki sem sikerült tovább növelni az előnyt. Ami nekik nem sikerült, az Remilinek igen. A fiatal közép pályás, egy remek felfutást követően bombázott a rövid felsőbe, így az 57. percben már 5:0t mutatott a Szusza Ferenc Stadion eredményjelzője. A meccs képét tekintve, a vendégek még örülhettek is volna, ha ennyivel megússzák. Imáik, ha a mennyekben nem is, a földön Simon álltal meghallgattak, hisz a csatár újabb ordító helyzetben vitte el a kapus mellett, majd vezette ki a labdát az alapvonalon. Hogy a gól szüret még is folytatódhasson, arról Foxi gondoskodott, a támadó középpályás először ügyes mozdulattal fejelt a felső lécre, majd pár pillanattal később, a 66. percben megszerezte a hatodik lila~fehér gólt is, ezzel még jobban összezúzva a bőcsiek lelkesedését. A gól után nem sokkal kihasználta utolsó csere lehetőségét is Szentes Lázár, Korcsmár és Lázár után Wilsont is a pályára küldte a rutinos mester. Kis Zoltán lövése jelezte, a gól parádé még nem ért véget. Tíz perccel a meccs lefújása előtt, Hamar kapusnak ismét, immáron hetedszer kellett maga mögé nyúlnia, és kikaparnia hálójából a játékszert. Foxi tört ki ziccerben, megpróbálta elperdíteni a labdát a vendég portás mellett, aki a labdát még bravúrral kiütötte, de érkezett Remili, aki higgadtan az üres kapuba helyezett. Ezzel beállítva a 7:0ás hazai sikert, ami összesítésben 10 gólos, magabiztos továbbjutást jelent az Újpest FCnek. A lilák így nyugodtan, várják az október 30.ai sorsolást, amikor is eldől, kivel játszanak a nyolc közé jutásért. Ha bőcsi labdarugók egyszer mesét írnának bizonyára a 'hét mérföldes lila zakó' címen emlékeznének a Szerda estére...

Tóth László, a Bőcs mestere: Gratulálok az Újpestnek a győzelemhez. Nehéz ilyenkor bármit is mondani. Tudtuk hogy nagy a különbség a két gárda között, bebizonyosodott, az Újpest valóban Magyarország egyik legjobb csapata. Kívánom nekik, hogy nyerjék meg a bajnokságot, bár tudom, ezzel nem csak a Fradi szurkolókat haragítom magamra.A hazaiak sokkal motiváltabbak voltak, mint mi. Talán több fiatalt is szerepeltethettem volna, hiába szenvedtünk nagy arányú vereséget, a játékosaimból sokat kivett ez a találkozó. Az egyetlen pozitívum számunkra, hogy sok saját nevelésű játékosunk volt a pályán, akik legközelebb talán csak belépővel jöhetnek be ebbe a stadionba.

Szentes Lázár, az Újpest vezetőedzője Köszönöm a jó kívánságokat. Már az első öt percben is jól kezdtünk, de ekkor még nem sikerült kihasználnunk a lehetőségeinket. Az első gól után, viszont már esélyt sem adtunk az ellenfelünknek. Ma azok szerepeltek, akik az első csapatban kevesebbet szerepelnek, és akik jelenleg csak a C csapathoz tartoznak. Egy~két ifistánknak ez a meccs még túl nagy falat volt, de Üveges Szabolcs játékát szeretném kiemelni, és nem csak a gólja miatt, hanem, mert a mezőnyben is remek teljesitményt nyújtott.

Újpest vs. Paks 0:0 (LK)

A Liga kupa második fordulójában a Megyeri úton fogadta az Újpest FC A Paks gárdáját. Az Atomerőmű álltal szponzorált zöld~fehérek ponttal távoztak, a borzalmas kilencven perc után...

Lehetett volna szórakoztató döntetlen is. De nem volt. Se gól, se igazi helyzet. Tipikusan az az összecsapás volt, amit csak azért ül végig a szurkoló, hogy a végén a bíró fejét követelhesse. A sporiét, akitől nem kellett megkérdezni, melyik a kedvenc színe. (zöld)Tudta mindenki aki látta az itéleteit. Bár a partjelző is gyakrabban nézi a meccseket a kapu mögött ~esetleg az Üllöi úton?~,mint az oldal vonalról. Mire megszokta az új perspektívát, röpke tíz less helyzetbe bukott bele. Amit el kellet volna engedjen, azt nem, amit nem azt, igen. Kritikán aluli játékvezetés, a játék sem volt jobb. Az ifisták nem tudtak élni ezúttal a lehetőséggel. Pedig az a mez kötelez... Ezt talán csak a szurkolók tudják igazán. No meg a szurkoló vérmérsékletű, saját nevelésű csatár. Széki kimagaslót alkotott. Míg a husszú sérülésből visszatérő Tisza az első félidőben lényegében eltűnt, az utolsó fél órára beálló Széki Attila harcolt, harapott, visszatámadott. Ő volt a legjobb, az ifisták pedig sajnos csak az NB3 szintjét ütik meg jelenleg... de még hosszú az út. Kissé önzetlenebbé kell majd még válni. Hiába szereznek labdát, ha addig cipelik azt amíg el nem vesztik. Pedig ha passzolnak kész a ziccer... és akkor ott a gól. De nem volt így pedig öröm, hogy a spori nem hosszabított. Talán a legjobb döntése volt a találkozón...

Nemzeti hősünknek! :)

A 'lauteni csoda tévő,

Az Augsburgi megmentő,

Németország megrettentője,

A lap király, kinek lábát féli fél Európa,

A légtér ura, hazánk büszkesége,

A portások réme,

A nemzet Sanyikája,

A válogatott elsőszámú csatára:

A hóditó Torghelle "Nagy" Sándor!!!

Magyaroszág vs. Albánia 2:0

A Magyar válogatott Albániát fogadta szombat este a Puskás Ferenc stadionban, világ~bajnoki selejtező mérkőzésen. Gera Zoltán eltiltás miatt nem állhatott Erwin Koeman szolgálataiba, de a haza alakulat célja még így is egyértelműen csak a győzelem lehetett. Amihez hazai pályán meg is kapták a lelátókról a kellő segítséget. Csak élni kellett a lehetőséggel, és a válogatott megtette ezt.

Az első percek pontatlan, tapogatózó játékot hoztak, a mezőnyben vándorolt a labda, anélkül, hogy a kapuk veszélyben forogtak volna. 10 percet kellett várni az első igazi lövésre, balszerencsénkre az albánok tornáztatták meg Fülöp Mártont, DE szerencsénkre a Sunderland légiósa magabiztosan védett. Halmosi lehetősége és Dárdai távoli lökete jelezte, nyerni akar a Magyar válogatott. Az igazi átütő erő viszont hiányzott, a labda valamivel többet volt hazánk fiainál, de nem tudtak mit kezdeni a játékszerrel. Általában Torghellét keresték a társak, egy egy fejre beadott, beemelt labdával, de a vendég védők között nem sok esélye volt a támadónak, hogy kapu felé terelje ezeket. A szép technikai megoldások helyett inkább a kemény játék dominált, először Huszti majd Juhász csúszott csúnyán ellenfelére, utóbbi jutalma az összecsapás első sárgája lett. Alig kezdődött meg az első játék rész hajrája, amikor Skela lövésre szánta el magát. Fülöp tehetetlenül nézte amint a játékszer, meghorpasztja a keresztlécet, de szerencsére megúszták a fiúk. Az utolsó percekben inkább a szkipetárok játszottak mezőnyfölényben, de a kapunk irányába is ritkán indultak, nem hogy célba is vegyék azt. Az első 45 perc gól nélküli döntetlent hozott, így jöhetett a második félidő. Koeman valamit nagyon tud, ugyanis a címeres mezben hirtelen szárnyakat kaptak a játékosok, ahogy visszatértek az öltözőből. Torghelle is olyan magasra ugrott, hogy az ember már~már látta ezeket a szárnyakat ékeskedni a hátán, majd pedig 30 ezer ember torkából egyszerre szakadt ki minden feszültség;"gól, gól'~ üvöltötte mindenki, miként a nemzet Sanyija bevette Bequaj kapuját. Ezzel 1:0 ide! Az Augsburgban Szabics Imre ék párjaként futballozó játékos ezzel igazán ütős választ adott kritikusainak, sőt hatalmas lépést tett a felé, hogy ismét a közönség egyik legnagyobb kedvence legyen. A fiúk kijöttek a zöld gyepre és végre elkezdtek focizni. Az embereknek pedig hallhatóan tetszett a csapat produkciója. Bő egy órányi játék után a holland szakember lehozta csapatunk karmesterét, Hajnal Tamást, hogy a helyére az a Buzsáky Ákos álljon be, aki hosszú kényszerszünet után kapott ismét behívót. A londoni QPR játékosa nem is okozott csalódást, remekül illeszkedett be a többiek közé. A középpályásaink rendre jól megjáratták a labdát, a találat őket is megnyugtatta, jóval kevesebb pontatlanság volt a válogatott játékában. Hirtelen ütem váltásokkal, általában Dzsudzsák megindult a szélen, majd Torghellét keresve középre ívelt. Az Albánok sokszor csak keresték a játékszert, míg a lelátón megindult a hullámzás. Hol Buzsáky, hol Halmosi, hol Huszti, hol pedig Dzsudzsák tornáztatta meg a vendég portást, ám az albán egyes jól helytállt. Bár tudjuk, egy fecske nem csinál nyarat, így Baquaj sem tudta megmenteni csapatát a vereségtől pusztán szép védéseivel. Hisz a hajrában érkezett Juhász Roland aki a 81. minutumban, egy szögletet követően az ötösön belül a földre bólintotta a labdát, ami valahogy utat talált a kapuba (2:0). Eddig sem érződött, hogy a vendégek felkelhetnek, de így az esély, hogy az Albánok kiegyenlítsenek, minimálisra csökkentek. Mondhatnánk azt is, ez a gól mindent eldöntött, de az összecsapás talán már korábban is meg volt. Lassan mindenki felállt a nézőtéren, és csak zengett a "szép volt fiúk!".

A Magyar válogatott fergeteges második félidőt produkálva, magabiztos győzelmet aratott a svédektől pontot rabló Albán csapat ellen.Ezzel pedig, akárcsak a Portugáloknak 4 pontja van a csoportban három fordulót követően. Most pedig jöhet a Máltai skalp!

Bőcs vs. Újpest FC 0:3 (MK)

A Bőcs gárdája Diósgyőrben fogadta az Újpest FC~t. A Magyar kupa nyolcad döntőjének első mérkőzése meglepően sima végeredményt hozott majd 1000 néző előtt.

A zöld mezes "hazaiak" az elvárások szerint kezdték az összecsapást, már~már felülkerekedtek első osztályú ellenfelükön, de a vendég védelem jól viselte a rohamokat. Bár a bőcsiek lelkesedése hatalmas erőket szabadított fel belőlük, a veszélyesebb akciók lövések még is csak a fővárosi gárda nevéhez fűződtek. Többször is, a később sérülés miatt lecserélt Kabát lövéseit kellett bravúrral mentenie Hamar kapusnak. Az első félidő góltalansága nem sokáig maradt meg a második játékrészben. A szünetben mind a két mester cserélt, a hazaiaknál Török helyére Vass érkezett, a liláknál Bori és Pollák maradt az öltözőbe, míg Foxi és Remili folytatta a pályán. Alig negyed óra telt el a második játékrészből, amikor a bajnokságban gyengébben szereplő Simon vezetéshez juttatta az Újpestet. A középkezdés után ismét labdát szereztek a vendégek, és egy gyors akció végén Bozic növelte a lila~fehér előnyt két gólosra. Lényegében ezzel a találattal eldőlt az összecsapás, de a biztos továbbjutás még nem volt meg a Megyeri~útiak számára. Hogy mindenki nyugodtan várhassa Újpesten a két hét múlva esedékes visszavágót arról a Brazil Jucemar gondoskodott, aki egy remek szóló végén helyezett a bőcsi kapus mellett a hálóba. A fiatal légiós a bajnokságban ritkán jut szóhoz, de ez alkalommal bizonyára, egy hatalmas lépést tett a bajnoki kezdő felé. A 0:3~as siker igazán megnyugtató valóban, de a Bőcs masszív csapat a másodosztályban. Szívósak, és bármikor képesek meglepetésre. A fővárosiak megnyugodhatnak, de nem aludhatnak el. Itt a lehetőség, a visszavágón igazi teher nélkül léphetnek pályára, így pedig a közönség szórakoztató játéknak nem lehet akadálya!

Kritika az Újpest~MTK meccs után

A Soproni liga 10. fordulójában az Újpest fogadta a címvédő MTK~t. A bajnokoknak csak pár percig volt esélye a pontszerzésre, de nem azért mert a lilák olyan lehengerlő játékot mutattak volna be. A Hungária körútiak voltak meglepően gyengék, és igazán kiemelkedő produkció nélkül is könnyedén gyűrték maguk alá őket a hazaiak. Az előző szezonhoz képest a legszembeötlőbb változás, a IV. kerületiek elszántsága, harapóssága. Ez a harcias viselkedés hozta meg a várt sikert, nem a kiváló játék, a meglepő taktikai húzások. Azért Bozic remek technikai megoldásai nélkül nehezebb lett volna bizonyára az Újpest dolga, de a középpályás úgytünik végre rálelt a góllövő cipőjére...

Nem volt egetverő a színvonal, nem voltak hihetetlen megoldások. De a csapat igazi csapatként funkcionált. Tavaly ez nem volt így. Most viszont egyre inkább összeér a társaság, és végre reálisnak tűnik a harc a bajnoki trófeáért! A legnagyobb csapatok fő erénye, hogy akkor is képesek gólokkal nyerni, ha nem megy úgy a játék. Ez az erény pedig meg van az Újpestben. Képesek harcolni a céljaikért, és nem adják föl. Szívósak és ez jó jel.

Végre igazán csodálatos volt a hangulat a D~n. Nem gyakran dalolok velük együtt, ~talán hibásan~ de számomra ez a délután ismét igazi élmény volt. Amikor perceken keresztül szünet nélkül csak annyit énekeltek az emberek, hogy "UTE ollé, Ute ollé..." Aztán amikor megszólalt az "Újpest parádé", úgy éreztem végre visszatértünk a régi útra. A sikerek útjára, és igazán együtt élte meg mindenki ezt a győzelmet. Teljes összhangba került a csapat és a szurkoló. Fönt lógtam a kerítésen és gratuláltam nekik. Ez az ami hiányzott, végre ismét igazán jó Újpest szurkolónak lenni!

Újpest vs. MTK 4:1

Végh Zoltán még mi előtt elindult volna a Megyeri útra arról beszélt, ha egykori csapat társa, Bori Gábor gólt szerez ellene, de a csapata nyer, megveregeti a vállát, de még így is ő lesz a boldogabb. Hát Bori beköszönt korábbi csapatának, és még sem a veterán kapus vonult le vidámabban a játéktérről a meccs után.

Az Újpest már négy esztendeje nem tudta legyőzni hazai pályán fővárosi ellenfelét, a Szombati napig. Hogy még is sikerült azt idei remek igazolásaiknak köszönhették (Bozic januárban érkezett). A sikerért viszont keményen meg kellett dolgoznia a hazai gárdának. Az első negyedóra tapogatózó játékot hozott, már már szörnyülködött az a négy és fél ezer ember aki kilátogatott az összecsapásra, amikor a semmiből lecsapott a Bosnyák "nintendo hős", Mario Bozic. Az idegenlégiós középpályás elé pattant a labda, amit kapásból a jobb alsóba vágott, ezzel vezetéshez juttatva a hazaiakat. A gól felpezsdítette a hangulatot és a meccset is. Valamivel aktívabbá váltak a felek, igaz a hazaiak sokkal jobban pörögtek még ekkor is. Az MTK igazából, az egész első félidőben kereste a fonalat, a játék rész legvégére sikerült csak igazán veszélyesé válniuk, így megérdemelten vonultak egy gólos vezetéssel szünetre a lilák. A második félidő úgy folytatódott, ahogy az első abba maradt: magabiztos hazai játékkal, lila~fehér fölénnyel. Ez pedig eredményességgel is párosult ismét. Eljött a nagy pillanat, amikor Bori Gábor megszerezte első bajnoki találatát új csapatában. Eljött a pillanat amiről Végh beszélt: egykori csapattársa bizony bevette a kapuját. Pintér föllökte a védők közül kitörő Rajczi Pétert a tizenhatoson belül, ám ezt vitatható módon nem fújta le Vámosi játékvezető. Hogy nem ezért lesz köz ellenség a Szusza Ferenc stadionban és környékén, az csak azért van, mert a kipattanó labdára érkezett az ex MTK~ás Bori, és a kapuba lőtte azt. Bár, egy vendég védő kirúgta onnan, már későn tette mind ezt, hisz a játékszer áthaladt a gólvonalon. Ez a találat megpecsételte az MTK sorsát. A kék~fehérek továbbra sem bírtak felpörögni és helyzetekig is csak ritkán jutottak el. Garami mester cserélt is, de még így sem érte el a kellő hatást csapatán. Sőt mi több! Egy szemfüles szabadrúgást követően a Szupermáriónak is becézett bosnyák hetes megszerezte saját maga második, csapata harmadik találatát is. Ezzel végképp eldöntve a három pont sorsát és fölöslegessé téve a hátralévő fél órát. Talán csak a vendégek nem akarták ezt elfogadni egyedül. Nem tetszett nekik, de nagyon nem, hogy bajnokként lemossák őket a IV. kerületben. Annyira nem, hogy az utolsó hajszálba kapaszkodva egy kontra végén Nagy Gábor megszerezte a szépítő találatot a 84. minutumban. Hamar tovább is zárkózhattak volna, de Balajcza az első félidei apróbb bizonytalanságai ellenére, akárcsak csapata -, parádézott!Az pedig, hogy a hazai kapitány két bravúrt is bemutatva megmentette csapatát a második kapott góltól a társakat is motiválta. Ujjongva ugortak föl a hazai ultrák, amikor Kabát tovább növelte a különbséget, Jucemar forintos passzát váltva gólra, így a 91. percben kialakítva a 4:1-es, gólgazdag végeredményt. Szorosabb is lehetett volna az eredmény, ha a vendégek élnek a hajrában adódó lehetőségeikkel, de nem tették. Ez az a győzelem amire már nagyon vártak a Megyeri úton. Ez az az eredmény amivel kivívta a csapat, hogy hosszú idő után újra bezengje a stadiont az "Újpest parádé"! Ráadásul a fordulót követően már csak az Újpest hibátlan hazai pályán, így végre azt is elmondhatják a legnagyobb oroszlánbarlang az övéké!